1911. EVANGELIKUS ÓRÁLLÓ 4Dlasz nép szivéből csak a mesterségesen feltáplált bosszú és egyházgyülölet érzelmeit képesek kiváltani." A hitoktatás a faluhelyen abból áll, hogy a plébános vasárnap és esetleg csütörtökön összehívja a gyermekeket 1—2 órai hitoktatásra. Városban azonban a gyermekek közül alig-alig jelen meg 1—2 a hittanórán. A Mária-Maggisze plébánosa így kiáltott f e l : „Uram! én 30,000 hívőmtől hetenkint 20 gyermeket kapok hitoktatásra!" . . . . (»Egyházi Közlöny* 48-ik száma.) Legyen elég a szomorú részből! * A vallások elterjedése. Az egész föld összlakosságát kerek 1974 millióra becsülik. Ezek vallásuk szerint a következőképen oszlanak meg, persze nem e g é s z e n matematikai pontossággal: Katholikus van • 272.638,500 Protestáns . 166.066,000 » Görög-keleti . 120.157,000 * Zsidó . 11.220,000 a Mohamedán » . 216 630,000 Budhista . 137.935,000 » Hinduk . 209.759,000 Konfucius köv * . 231.816,000 Sintoiseta 24 000,000 » Fetisimádó 157.069,000 3) . Egyébb 15.362,000 » (Egyházi Közlöny" 50-ik száma.) Nagykároly. Közli: Rédei Károly ev. lelkész. Felelet a támadásokra. Az Ev. Őrálló legutóbbi számában két rendbeli i á m a d á s jelent meg ellenem. Nagyon rövid megjegyezésem van rájukStránernek az a válaszom, hogy hitemet és meggyőződésemet az igazhitüség legfőbb haszonbérlőinek prédájára nem bocsájtom. Mit és mennyit tűrhetek el az evangélomi szabadság birtokában s milyen orcával és milyen erővel hirdethetem és hirdetem az Isten igéjét gyülekezetemnek, azt elbírálni nem Stráner hívatott. Hit és becsület oly egyéni bírtok, amelyhez jóízlésű és komoly lelkű ember nyúlni nem szokott., Hornyánszkyval nem vitatkozom. Évek óta tudja, tapasztalja, hogy én vele nemcsak azért, mert idegbeteg ember, hanem más okok miatt is, soha, semmiféle dologban és semmiféle körülmények között nem bocsátkozom vitába. Most meg éppenséggel nincsen se időm, se kedvem a Kámory & contra Ballagi, Ballagj contra Kámory-féle komédiát végigjátszani. Elég volt az eféléből egyet elszenvednünk. Ami tudományos színezetű kifogást felhozott, arra, az egyetlen ek pueumatosz hagiú magyarázatára, a Theol. Szaklapban fogok kitérni. Arra is csak a félreértés miatt. Különben, ha apagyilkossággal vádolna meg Hornyánszky, vele szóba akkor se állanék. A szerkesztői megjegyzésekből sajnálattal látom, hogy a szerkesztő helyesli az ilyen személyeskedő támadásokat. Nekem nem gusztusom, nem is bocsátkozom bírálatukba, nem is követem. Csak sajnálom, Ihogy egyházunkba is egészen befészkelődik már ez [^^••MQBHfeifl 49 a nem odavaló modor. Ami pedig a támadásokat illeti, azok engem nem tartóztatnak abban a munkában, amelyet eddig is egyházam javára végezni igyekeztem. Rajfay Sándor. * Raffay lelkésztársam e nyilatkozatára a magam részéről röviden felelek. Semmi joga sem volt azt állítani rólam, hogy a személyeskedő támadások közlésében örömöm telnék. Sőt ha nagybecsű figyelmére méltatja vala lapom általam szerkesztett évfolyamait, sőt akárcsak a múlt szám vele foglalkozó cikkei alatt foglalt szerkesztői megjegyzéseimet, mindkettőből észre vehette volna, hogy támadó jellegük dacára azért tettem közzé, mert tuáományos vitára alkalmas tárgyi t é n y á l l á s r a hivatkoznak. Vannak kérdések, amelyek az olykor velők elkerülhetetlenül összefüggő személyes vonatkozások dacára is igényelik a nyilvános megbeszélést — s ezek, az egyházi lapban — épen az evang. hit és az evangeliumi tudomány kérdései. F. Szerk. T Ä R C Ä. Ä vallás s z e r e p e az e m b e r i s é g n e k t ö k é l e t e s b ü l é s é r e való t ö r e k v é s é b e n . (Folytatás). Mindjárt megjegyezzük azt, hogy itt a vallás szerepéről szólván, a ker. vallásra gondolunk, részben azért, mert a ker. vallás, amint az isteni alapitójának Jézus Krisztusnak személyében életet öltött, absolut vallás, részben pedig azért, mert itt látjuk megvalósulva azt a legmagasabb célt, a hova a történelem elágazó utai céloznak, amelyhez való viszonyban értékelendők úgy az egyes ember cselekedetei, mint az emberiség haladása s ez : Isten országa. A ker. erkölcstan szerint a legfőbb jó : Istenországa. Ha az ember fogalmát legteljesebben ugy határozzuk meg, hogy az ember vallásos lény, ha a legfőbb jó az emberi élet célja, az ő eszményi teljességében, amely célra az ember az ő erkölcsi tevékenysége folytán a társadalomban s a természeti világban való munkássága által törekszik, ame' törekvése a z tán maga után vonja a társadalmi ék át akulását s a természeti világ megdicsőitését, ug;, • ígos, hogy ugy az egyes ember, mint az egész e> eriség célja az erény, az erkölcsi törvény és kötelesség Isten o r szágára utal. Isten országa az ő e* ményi alakjában a tökéletesség országa, azért ezen ^élra való törekvés az emberiség tökéletesség után való vágyából fakad, a mint az Üdvözítő is figyelmeztet: .Legyetek tökéletesek, mint a ti mennyei A t y á t o k tökéletes." A mondottakból folyik, hogy az emberiség magasabb célra való törekvése, haladása, az egész művelődés a ker világnézet mellett magasabb jelentőséget nyer, mint amelyet a puszta evolúciós elmélet kilátásba helyez. A ker. vallás fényében az egész fejlődést a teleologia szempontjából nézzük. A fejlődés elmélet a pozitív tudomány szótárából való. A teleologiát, hogy egy hasonlattal éljünk, jelezhetem egy