40') 1908 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ morandumában foglalt azon kívánalmakat, amelyek | abban a most már megállapított 3,320.000 koronában nem találnak kielégítést, az éveknek bizonyos sorára megosztva szintén honoráljuk, szintén ki fogjuk elégíteni az állami pénzügyek által megengedett tempóban És örömteljessé fokozódhatnék bennünk ez a megnyugvás, ha szintén minden egyéb feltételtől függetlenül fogadhatnók és hallhatnék azt a miniszteri ígéretet is, hogy: „óhajtjuk az eddig követett uton továbbhaladva az 1848-iki törvényhozásnak nagy intenczióit megvalósítani, és pedig nemcsak a XX. t.-cz. 3. §-át, hanem annak 2-ik §-át illetőleg is." Csakhogy — mély aggodalommal tölt el minket az ezen miniszteri ígéretek megvalósítására nézve a miniszter nyilatkozataiból kitetszőleg megállapítható sorrend, rendszer és kapcsolat. Csak mint valami távoli bűvös lágy zene hangja szól e nyilatkozatból a protestánsok számára kedvező minden ígéret; s mint a közvetlen közelből felhangzó diadalmi harsona a r. katholikusok részére kilátásba helyezett előnyök. Készségesen felkínálva a dúsgazdag r. kath. főpapság által fedezni hívatott róm. kath. papi kongrua — az állampénztárból, a közjövedelmekből, a mi ^ filléreinkből, még pedig azonnal, már most! Évek hosszú sorára elhalasztva a protestáns kongrua korszerű rendezése, s amennyiben ez rendeztetik, ismét csak állampénztári úton lesz a róm. kath. kongrua járandóság felemelt összege is folyósítandó. Amott a róm. katholikusoknál az autonómiával, a congruával az ö minden képzelhető óhajuk teljesítve lesz — nálunk az 1904. évi memorandum jórészben túlhaladott, az idők folyamán beigazolt módon alacsonynak számított szükségleti tételeire nézve az évek hosszú sorára beosztandó segélyezés ! Bizony ez kétféle bánásmód, kétféle törvény valósítás. Es miért a junktim a kath. autonomia és a nekünk ígért segélyezés k ö z t ? A mi jogigényünk független a kath. autonomia létesítésétől ! Szomorúan láttuk, hogy részünkről senki fel nem szóllalt és a miniszter úrnak ott édes apai, itt mostoha apai eljárását szóvá nem tette. Mert akármennyire csak elv Ballagi szerint az egyenjogúság és viszonosság, és akármennyire mondja is a miniszter, hogy az 1848. XX. t.-cz. teljes végrehajtásáig sohasem fogunk eljutni, „mert hiszen a szükségletek egy variabilis mennyiséget képeznek11 de az bizonyos, hogy az elv megsértése az, ha a mérték, a melylyel ide-oda mérnek, nem egyforma és nem igazságos, — a variabilis mennyiségekkel szemben pedig igen egyszerű volna a számítás az állandó aránynak az adott variáns mennyiségekre való alkalmazásával. Ezt fogjuk követelni tovább is, az 1909-iki kultuszköltségvetési vita után is, míg csak teljes mérvben nem teljesülnek jogos igényeink. Ä helyzet most már úgy alakúi: lesz autonomiája a róm. kath. egyháznak is, a protestáns egyháznak is. R róm. kath. egyház az állam bőkezűségéből több mint egy milliárd alappal rendelkezik. Lélekszámarányban ennek reánk eső része a mi jogos követelésünk tárgya. Ezt kívánja az 1848. XX. t.-cz. akár mint elv, akár mint az elv alkalmazása. Ä l e l k é s z e k tanulófiait s e g é l y z ő intézet tagjainak n é v s o r a . T ö b b oldalról megnyilatkozott, s általam is helyeselt óhajnak teszek eleget, a midőn az „Őrálló" Nagytiszteletü szerkesztőjének szives engedelmével közzéteszem azon testületek és lelkésztársak névsorát, a kik részint mint alapítók, részint mint rendes tagok felkarolták a szűkös anyagi viszonyok között tengődő evangelikus lelkészek tanuló fiainak segélyezését. Ezek a nevek az intézetnek 1901-ben történt megalakítása óta az évenkint kiadott jelentésekben szórványosan nyilvánosságra jutottak ugyan, miután azonban nem lehetetlen, hogy egyesek esetleg magok sem tudják, hogy váljon tagjai-e az intézetnek vagy nem, nem lesz érdektelen, s magára az intézményre hasznos is lehet, ha együttesen, csoportosítva is közreadjuk azok neveit, a kik a kartársi szeretetet s „egymásnak terhét h o r d o z z á t o k " elvét irták zászlajukra s a kik viszont keresztény önzetlenséggel pártfogolják a lelkészek, mint családapáknak azon törekvését, hogy fiaikból a hazának derék, müveit polgárokat, egyházunknak pedig híthü fiakat nevelhessenek. A tagok neveit könnyebb áttekintés kedvéért egyházkerületek szerint csoportosítottam, megjelölve az egyházmegyét is, a melyikbe lakhelyök esik. A tagok a k ö v e t k e z ő k : I. Bányai egyházkerület: a) Alapító tagok: Br. Solymossy Lajos Arad-békés, Arad-békési egyházmegye Arad-békés, Békési egyházmegye Békés, Veres József esperes Békés, Dr. László Elek f ő orvos Békés, Okályi Adolt lelkész Békés, M e n d ö l Lajos lelkész Békés, Kovács Andor lelkész Békés, Rédei Károly lelkész Békés, Scholtz Gyula lelkész Békés, f Csermák Kálmán lelkész Békés, Placskó István lelkész Békés, özv. Kvacsala Jánosné birtokosnő Békés, Szarvasi egyházközség Békés, Mikolay István ügyvéd Békés, Csanád-csongrádi egyházmegye, Zsilinszky Mihály ker. felügyelő Budapest, Budapesti Egyházmegye Budapest, Margócsy István Pestmegye, Zólyomi Egyházmegye Zólyom, Zólyomi leik. értekezlet Zólyom, Blatinczky Pál lelkész Zólyom. b) Rendes tagok: Liffa János lelkész Arad-békés, Gálik Mátyás lelkész Arad-békés, Korén Pál lelkész Arad-békés,