| HELYTÖRTÉNET | OROSHÁZI HARANGSZÓ 150 éve 1872. november 1-jén Orosházán született RÉDEI KÁROLY evangélikus lelkész, egyházi író, lapszerkesztő. Édesapja Ritter János evangélikus tanító, édesanyja Tomcsányi Ida. Középiskoláit Pozsonyban, Békéscsabán, Újverbászon és Szarvason végezte, 1895-ben a pozsonyi teológián szerzett lelkészi oklevelet. A jó képességű i)ú első helye Tiszaföldvár, ahol segédlelkész. Közben az Orosháza melletti Pusztaföldváron az evangélikusok anyaegyházzá szerveződtek, és meghívták első parókus lelkészüknek. 1896. március 1-jén iktatta be Veres József esperes. Nevét ekkor magyarosította Rédeire. Igyekezett lelkiismeretesen ellátni szolgálatát: látogatta a híveket és felügyelt az iskolára. Itt kezdte el említésre méltó egyházi írói pályáját, több kisebb-nagyobb füzete jelent meg, melyek leginkább orosházi nyomdákban láttak napvilágot. Első hittankönyvéről azt írták: „Igen ajánlható munka, melyet lelkésztestvéreink, vallástanáraink és vallástanítással foglalkozó tanítóink bizonyára eredményesen használhatnak.” 1910-től Nagykároly beiktatott lelkésze és a főgimnázium vallástanára. Napi lelkészi munkáján kívül lapokat indított, többnek felelős szerkesztője, munkatársa. Bekapcsolódott a budapesti székhelyű Luther Társaság életébe is. Folyamatosan dolgozott, legalább harminc önálló kötete jelent meg. Nagykároly 1919-ig Magyarországhoz tartozott, majd Romániához került, ahol a magyar egyházközségeknek a puszta létükért kellett harcolniuk. 1945-ben espereshelyettesként vonult nyugalomba, azon- ban élete végéig szolgált. Nagykárolyban halt meg 1952. november 3-án. 100 éve 1922. december 28-án Párizsban halt meg OSKÓ Lajos festőművész. 1865. január 28-án született Orosházán Oskó István szabómester és Dauda Sára gyermekeként, akit Győry Vilmos keresztelt meg. Az elemi iskola elvégzése után egy évre a Torontál megyei Perjámosra adták „német szóra”, majd hazatérve apja nyomdokaiba lépett: szabótanonc lett. Szegeden, később Budapesten keresett munkát. Nappal mint szabósegéd dolgozott, este pedig a Mintarajz Iskolában tanult a kor kiváló festőitől: Székely Bertalantól, Lotz Károlytól, Greguss Jánostól. 1886-ban a Budapesti Iparosképző Protestáns Egylet ünnepélyén a „legszorgalmasabb i)ú” kitüntetést nyerte el. Ugyanakkor jelent meg Veres József lelkész Orosháza című értékes helytörténeti kiadványa, ahova két rajzot készített. Megbízták az épülő bánfalvi (gádorosi) evangélikus templom oltárképének megfestésével, és a helyi lelkész, Baross Károly arcképének elkészítésével. Több portrét rendeltek tőle az orosházi egyesületek. Így például Győry Vilmos evangélikus lelkész, Széchenyi István, Kossuth Lajos és Deák Ferencről olajportréját is megfestette kérésükre. 1888-ban írta az Orosházi Újság, hogy Oskó Lajos Párizsba ment Munkácsy Mihályhoz, aki kitüntette barátságával. 1889ben a Párizsi Magyar Egylet részére ő festet- 2021. advent–karácsony 11 te meg az elnök Munkácsy portréját, ami a díszterem ékessége lett. Párizsban megnősült, feleségével többször járt a századvég Orosházáján, hosszabb-rövidebb ideig Pesten is éltek. Égetett zománcképeket és elefántcsontra is festett miniatűröket. A budapesti karácsonyi tárlatokon Ferenc József király több ízben vett alkotásaiból. „Ő Felsége legkegyelmesebben megvásárolta az Oskó Lajos készítette Deák Ferenc arcképe zománcos keretben című alkotását.” – olvashatjuk. 50 éve 1972. január 2-án Budapesten halt meg dr. LÁNYI MÁRTON ügyvéd, jogi író, országgyűlési képviselő, a Békési Evangélikus Egyházmegye felügyelője. 1882. április 6-án született a Somogy megyei Barcstelepen Lányi Győző postafelügyelő és Stölczer Ilona " aként. A középiskolát Budapesten és Temesváron, jogi tanulmányait Budapesten végezte. 1905-ben bírósági szolgálatba lépett, és 1913-tól az országos bírói és ügyészi egyesületek titkára, 1917-től Versec város főispánja. Fő műve a Magyar magánjog kézikönyve (1910), de részt vett a Codex Hungaricus (1911) szerkesztésében és az Igazságügyi Iratmintatár összeállításában is. 1931-től két ciklusban a Nemzeti Egység Pártja színeiben a tótkomlósi kerület országgyűlési képviselője, a képviselőház alelnöke volt. 1936. április 18-án Orosházán iktatták be Kovács Andor esperes mellé a Békési Evangélikus Egyházmegye felügyelői tisztségébe, ahol megjelent dr. Sztranyavszky Sándor képviselőházi elnök, az evangélikus egyházkerület és az Orosházi Evangélikus Egyházközség felügyelője. Egyéb szerepeket is kapott, úgy mint a szarvasi tanítóképző intézet társelnöke és az egyetemes egyház számvevőszékének elnöke. Az 1944 márciusi orosházi presbiteri konferencián ő tartott megnyitóbeszédet. 1949-ben, amikor Darvas József építésügyi minisztert beiktatták a szentetornyai egyházközség felügyelőjének, Lányi Márton egyházkerületi felügyelőhelyettes üdvözölte az új felügyelőt az egyházegyetem nevében. Három ciklus után 1951-ben lemondott egyházmegyei felügyelői tisztségéről, utóda dr. Nádor Jenő, a szarvasi gimnázium tanára lett. Később közel tíz esztendeig volt a budai szeretetotthon lakója, köztiszteletben álló tagja. A Farkasréti temetőben nyugszik. KOSZORÚS OSZKÁR